Regisztráció | Elfelejtett jelszó
Belépés
Kapcsolat
Facebook Twitter
Indavideó
E-mail
Gyakran ismételt kérdések
Felhasználók
Kaleh
Státusz: 3 perce
Tag
CsabeszSenpai
Státusz: 4 perce
Tag
setsuna
Státusz: 6 perce
Tag
Mugetsu
Státusz: 9 perce
Tag
webr
Státusz: 11 perce
Tag
asante
Státusz: 54 perce
Tag
Kakaoscsiga
Státusz: 1 órája
Tag
mihali
Státusz: 1 órája
Tag
Katayashi
Státusz: 2 órája
Moderátor
Gwesius
Státusz: 2 órája
Tag
Safy99
Státusz: 2 órája
Tag
Sanyi999
Státusz: 3 órája
Tag
Partneroldalak
Animagazin Anime Center
AoiAnime DEVstance
DragonHall+ Guddo-Fansub
Haru-Subs Issho Tosho
Lair of the Ronin Manga Birodalom
Namida Fansub PancakeHut
Ricz/Ronin Factories Blog Terian
The Librarian Warrior Urahara Shop
Wakabashii
Támogatás

Oldalunk fenntartásához te is hozzájárulhatsz egy jelképes összeggel.

Részletek | GyIK

Aktuálisaink
Alice to ZourokuChuukan Kanriroku TonegawaGaikotsu Shotenin Honda-sanGinga Eiyuu DensetsuGyakuten SaibanHonzuki no Gekokujou: Shi...Hulaing BabiesJust Because!Madan no Ou to VanadisMahoutsukai no YomeMakai Tenshi JibrilMidori no MakibaoMonster Musume no Iru Nic...Monster Musume no OishasanOccultic;NineOsomatsu-san S2Steins;Gate 0Tensei shitara Slime Datt...Tsuki ga KireiTsurune: Kazemai Koukou K...
Tagfelvétel
Hadihajók a sorozatban
AKAGI
Az Akagi repülőhordozó



Az Akagi repülőgép-hordozót 1927-ben bocsátották vízre. Nevét a Kanto prefektúrában magasodó hegyről kapta, jelentése pedig "vörös kastély". A terveit az I. világháború idején fogadták el, valamint 4 Akagi-osztályú csatacirkáló építését írták elő. A tényleges építések 1920-ban kezdődtek meg, azonban a flottavezetés időközben másként döntött. Az Akagi-osztály első példánya az 1923-as Nagy Kanto-földrengés idején súlyos károkat szenvedett, viszont a hajótest javíthatatlanná vált, így le kellett bontani.


Az Akagi az 1920-as évek haditechnikai színvonalához képest forradalmian nagyszerű, előremutató megoldásokat vonultatott fel, ugyanakkor gigászi méretekkel is rendelkezett: a fedélzet 260 méter hosszú, a vízkiszorítása 42 ezer bruttóregisztertonna, a hatósugara pedig 15200 kilométert tett ki. Erős gépei 31 csomós csúcssebességet biztosítottak neki, hangárjában 61 repülőgép fért el. Másodlagos fegyverzete pedig 10 darab 8 hüvelykes ágyút jelentett. Könnyen elmondható róla, hogy valóságos úszó város volt a hajó: 2000 fős legénység szolgálta a kapitányt, Yamamoto Isoroku-t, beleértve a tüzéreket, pilótákat, szakácsokat, karbantartókat, gépészeket s a híradós szakikat is.


Az Akagi repülőgép-hordozó zászlóshajóvá vált a flottánál, az 1930-as évek hadműveleteiben is felvonult, mint a kínai invázióban, repülőgépei harcoltak a mandzsúriai légtérben. Mivel számos alkalommal bizonyított, 1935-ben visszaparancsolták a hajót a kikötőbe, ahol a nagjavításon kívül megejtettek több átfogó módosítást is. A hajó 3 évig pihent a szárazdokkban, ami alatt megnövelték a leszállófedélzetet, hangárokat pedig kibővítették, hogy további 30 gépet tudjon kiszolgálni. A másodlagos fegyverzetet is átalakították, 4 darab 8 hüvelykes ágyút elbontottak, helyette légvédelmi arzenált fejlesztettek. Az előrelátó hadászati szakembereknek köszönhetően innentől az Akagin 28 darab 25 milliméteres ágyú is szolgált.




Az Akagi a csendes-óceáni konfliktus kirobbanásakor is korszerűnek számított. A légierő legkiválóbb gépe, a Mitsubishi A6M Zero szolgálta, így vált a Pearl Harbor elleni támadóegység zászlóshajójává. Az eredményekben gazdag és regényes ívű harctéri pályafutását 1942. június 4-én törték derékba. A Midway-szigeteki csata során az US Navy gépei rohanták le a hajót, s parázscsata alakult ki. Az első és második hullámot visszaverte, azonban az ellenséges kötelékek visszatérését követően a kapitány visszarendelte a torpedóvetőket és a vadászgépeket. A gépeket fel kívánták tölteni egy megsemmisítő támadásra a USS Enterprise ellen, mikor feltűnt egy eltévedt amerikai kötelék. A lőszerrel és üzemanyaggal megrakott leszállófedélzet pedig remek és kiszolgáltatott célpontot nyújtott. A légvédelmi fegyverekkel nem tudták leszedni a zuhanóbombázókat, s az egyik bombája telibe kapta a leszállófedélzet közepét, amitől az adott körülmények közt lángoló pokollá változtatta a repülőgép-hordozót. Az Akagi egy álló napig és álló éjig égett, sorra robbantak fel a lőszerek és az üzemeanyag-tartályok, míg nem a katasztrófa másnapján hajnali 5:20-kor a japán különleges különítmény rombolóinak torpedói megadták számára a kegyelemdöfést, hullámsírba küldve a hajót.

YAMATO
Az Akagi repülőhordozó



Sem a II. világháború előtt sem utána nem épült még olyan borzasztó rombolóerővel felruházott csatahajó, mint a Yamato. A hajót úgyis ismerik, mint a "csatahajók királynője", vagy "minden idők leghatalmasabb csatahajója", ami a Császári Flotta egykori zászlóshajója volt. A hajó remekül példázza a japán haditengerészet köreiben uralkodó szélsőséges gondolkodásmódot: szuperlatívuszokban látva a világot találták ki az amerikai Missouri-osztály képviselőit megszégyenítő acélkolosszust.


A tervezések 1934-ben indultak meg, a rajzok rengeteg változáson estek keresztül, míg nem 1937-ben elfogadták a végleges terveket. A hajótestet csak 1940-ben érhette víz, a konstrukciós munkálatok pedig a rákövetkező évben fejeződtek be a Kure támaszponton. A program csillagászati költségeket teremtett, s összesen 7 évig tartott.


Hossza 256 méter volt, vízkiszorítása pedig megközelítette 73000 bruttóregisztertonnát. Ezzel a japán flotta büszkesége közel kétszer akkora lett, mint a németek szeme fénye, a Bismarck. A hajó főfegyverzetét 9 darab 460 milliméteres löveg tette ki, amelyek hatásos lőtávolsága megközelítette a 30 kilométert (!). Ezen felül tucatnyi 155 milliméteres hajóágyú, illetve tucatnyi légvédelmi fegyver tekintélyes arzenálja került beépítésre. A hajógépek összesített teljesítménye elérte az 150.000 lóerőt, így irdatlan tömegével együtt rendkívül fürge is volt a maga 27 csomós csúcssebességével. A páncélvédettség is elképesztő méreteket öltött: a fő lövegtornyokat 650 milliméteres, a hajótest oldalait 409 milliméteres, a fedélzetet pedig 198 milliméteres páncéllemezek védték. Pusztán a védelmi péncél 21 ezer tonnát nyomott. A csatahajón 2750 fős legénység szolgált.


A hajó nem került Pearl Harborban bevetésre, a hadművelet után 10 nappal indult csak próbaútra, majd visszatért a kurei dokkba, ahol elvégezték rajta az utolsó simításokat. Azonban a próbagyakorlat során bebizonyosodott a fegyverek pontatlansága, csúnyán szórtak, így a flottaparancsnok a hajó kapitányát és a fegyverkezelőket egyaránt megrovásban részesítette, mivel rosszul olvasták le a fő távolságmérő horizontális beállításait.


A Yamato első bevetése a Midway-i csatában volt, azonban csak június 10-én került először éles helyzetbe, mikor a Marcus-sziget térségében egy azonosítatlan amerikai búvárnaszád torpedókat lőtt ki az egységre. A torpedókat idejében észrevették, így sértetlenül átvészelték a támadást. A továbbiakban még augusztusban került egyszer harcba, Truk kikötője felé tartva.


1943 májusában a csatahajó szárazdokkba került a karbantartási és felújítási munkálatok miatt. Egyrészt a hajó radartechnológiáját cserélték ki, így került a toronyra a jellegzetes felszíni radarja, valamint a légi egységek bemérését segítő berendezést kapott. A megváltozott harctéri viszonyok miatt újabb tucatnyi 25 milliméteres légvédelmi gépágyút telepítettek rá. Továbbá fokozták a 155 milliméteres lövegek védelmét is 28 milliméteres lemezekkel, valamint csökkentették az üzemanyag hordozási kapacitást és átalakították a kormány rendszert is. Az amerikaiak és a britek hírszerzői pedig folyamatosan figyelték a Yamatót és a vele kapcsolatos üzeneteket. Onnantól kezdve, ahol érték, megkísérelték elsüllyeszteni a nagy veszélyt jelentő hadihajót.




1944. április 2-án futott ki Kure kikötőjéből, majd másnap Okinawa felé fordult. A Ten-Ichi-Go-hadműveletre a parancsot 3 nappal később kapta meg: végezzen támadó hadműveletet az Okinawát támadó amerikai erők ellen. A Csendes-óceáni Flotta azonban értesült a Yamato érkezéséről és felkészült az óriás elpusztítására. A csata napján egy 280 repülőgépből álló kötelék (132 vadász-, 50 bombázó- és 98 torpedóvetőgép) végzett támadást a rossz időjárási körülmények közt. A második hullám támadását követően a hajó súlyos károkat szenvedett és elkezdett süllyedni. Az amerikai bombázok nem adtak esélyt a kárelhárítási munkák elvégzésére. A csata napján 14:23-kor csapódott be a végzetes bomba az egyik lövegtoronyba, s berobbantotta az ágyúk mellett tárolt 460 millis lőszereket. A hatalmas detonáció kettészakította a hajótestet, s olyan füstfelhő keletkezett, hogy 100 tengeri mérföldről is látható volt. A 2751 fős legénységből 269 tengerész élte túl a katasztrófát.


Forrás:

Kurt Reider: Hadihajók akcióban! (2005, Vagabund Kiadó, Kecskemét)
Kurt Reider: Japán szamurájok a II. világháborúban (2007, Vagabund Kiadó, Kecskemét)
·Írta: Ricz · 2012.07.19 00:22 · 2442 megnyitás